A hengerfejben, az égéstérben vannak a szelepek. A szelepeknek van tányérja és szára. A tányérjukkal zárják a likakat amiken a levegő bejut a hengerbe és amiken az égéstermék (kipufogógáz) kijut a hengerekből. Hogy mikor van nyitva, ill. zárva egy szelep, azt a vezérmű tengely (más néven bütykös tengely) dönti el. Teszi is aképpen, hogy elfordulásakor a rajta levő excentrikus bütykökkel felülről megnyomja a szelep szárát, belenyomja az égéstérbe, a szelep tányérja eltávolodik a szelep-üléktől (kinyit), szabaddá válik az út az áramló gázok számára.

Az vezérmű tengely bütykeinek alakja, mérete (előre eltervezett módon) határozza meg a szelpek nyitási pillanatát (főtengelyre fordulatra vetítve fokban), sebességét, nagyságát (szelep-emelés), zárás szögét. Ezáltal a motor megfelelő működését.
Hogy mindez tényleg a tervezett módon történjen, a bütyköknek pontosan a szelepszárakat kell nyomogatniuk, és ebbe a mechanizmusba bele kell kalkuláni az alkatrészek hőtágulásait! Ebből a legérdekesebb a szelep szára, ami 8-12 cm.

Régebben, a motorok fejlesztése során, meghatározták a szelepek üzemi hőmérséklethez tartozó hosszát. Majd megadtak egy ún. szelephézag értéket amit hideg motor esetén a szelepszár és a vezérlés között kell lennie.
Egy valós példa: szívó szelep hézag 0.22mm, kipufogó szelep hézag 0.59mm. Ez esetben az is érzékelhető, hogy a kipufogó szelepen keresztül, egy szakaszon a szelep szára mellett kiáramló forró gáz jobban felmelegíti a szelep szárát, nagyobb a méretváltozása. Jó tervezés és beállítás esetén, üzemmeleg motornál 0.05mm alá menek a hézagok.

Elég macerás. Hideg motor esetén zajosabb, meleg motor esetén OK. De az alkatrészek kopása miatt a kb. 10ekm-enkénti szervízek alkalmával ellenőrizni kellett és utánállítani.

Hogyan lehetne ezt megúszni?
A szelepszár és vezérműtengely közé (van ott még egy-két járulékos alkatrész, de ez most nem lényeges) betettek egy változtatható hosszúságú, üreges "rudat". Ez a hirdotőke.
Hogyan változtatják a hosszát? Amikor az adott szelep zárva van, nem nyomja a vezérműtengely, a hidrotőke alaphelyzetben van, egy ún. átömlő furaton keresztül a motor feltölti motorolajjal (olajnyomás 4-6 bar), a megfelelő irányba kitágul, ezáltal szinte nullára csökkenti a hézagokat. Amikor a vezérműtengely bütyök el kezdi nyomni két dolog áll fenn. A folyadékok tulajdonképpen összenyomhatatlanok, valamint a hidrotőke elmozdulásával lezárul az átömlő furat (nem lesz egymással szemben a hidrotőke furata és a hengerfejben levő átömlő furat). A szelepek a bütykök profilját fogják követni.
Ez hideg és meleg, új és kopotabb motornál is jól működik. Egyedül indításkor, az első 2-3 főtengely fordulatnál (amíg nincs olajnyomás) zajos.

Kritikus, hogy amikor zárva kell lenniük a szelepeknek, tényleg zárva legyenek. Ha nyitva maradnak, óriási lesz a munkaütem vesztesége, huzamosabb idő alatt beéghet a szeleptányér és a szelepülék. Ez túl szűk szelephézagok esetén állhat elő, hidrotőkék használatával kizárt (((más miatt még előfodulhatt))).
Másik véglet: később nyit és/vagy hamarabb zár a szelep mint kellene. Túl nagy a szelephézag, pl. a hidrotőke nem képes kiegyenlíteni (elereszti az olajat vagy sérült a belső szerkezete). A nem optimális hézagok miatti némi plussz kopást leszámítva, zajosságot és teljesítmény veszteséget okoz.


© 2006 HEC