» Bravo-tól Bravo-ig
2007. május 24. | Beküldte: Ocsy
A forgalmazásának 7 éve alatt – az alsó-középkategóriában elsősorban versenytársaihoz képest gazdag felszereltsége és mérsékelt ára miatt – sikeresen szereplő Bravo/Brava páros gyártása 2001-ben befejeződött. Ekkor a Fiat jelentős veszteséget termelve komoly pénzügyi problémákkal küzdött, ezért megpróbált az Európában kulcsfontosságú szegmensben a Bravo/Brava után egy olyan modellel megjelenni a piacon, amelytől a cég vezetői azt remélték, hogy a meglévő vevőkör mellett újabb vásárlókat csábíthat el más márkák hasonló típusaitól. Az elsődleges célpont a kategória éllovasa, a Volkswagen Golf volt, ezért a dinamikus, ívelt latin formáktól a szögletes, germán vonalak felé mozdultak el a tervezők, mind a külső, mind a beltér megalkotásánál, miközben az autót továbbra is bőséges kényelmi és biztonsági „arzenállal” látták el. Így jött létre a Stilo, amely 2001 márciusában mutatkozott be a Genfi Autószalonon. 2001 őszén sportos háromajtós és családi ötajtós karosszériával kezdték forgalmazni, egy évvel később pedig piacra került a nagy csomagterű kombi, azaz a MultiWagon változat is.
Stilo változatok: 3 ajtós, 5 ajtós és MultiWagon
A típus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az előirányzott évi 400 ezer darab helyett az eladások alig érték el a 100 ezret; a legjobb évben, 2004-ben is csak 106 ezer példány talált gazdára. Szakértők, újságírók és autórajongók a bukás okaként elsősorban az autó formatervét szokták megnevezni, amely csalódást okozott a temperamentumos olasz modellek szerelmeseinek, miközben minőségi problémák miatt a Stilo a német és japán konkurensektől sem tudott számottevő vásárlóerőt magához vonzani. Ezen nem sokat segített a háromszori ráncfelvarrás (facelift) sem, 2004 elején és végén, illetve 2006 elején.
A Fiat azonban talpon maradt, annak ellenére, hogy a General Motors (GM) 2005-ben felbontotta stratégiai együttműködési megállapodásukat, amelyet egy 2000-ben végrehajtott részvénycsere hozott létre. Az Opel Corsával közösen fejlesztett Grande Punto sikere a szintén GM-alapokon nyugvó új Croma és az új Panda eladásaival együtt a 2002 óta tartó mélyrepülés után újra növekedési pályára állította a torinói céget.
A Stilo viszont továbbra is az előzetes várakozásoktól jóval elmaradva teljesített a piacon. A leváltására hivatott új modellről 2005 nyarán kezdtek megjelenni az első hírek az autós sajtóban, amelyek alapján kiderült, hogy bár a forgalmazás megkezdését 2007 elejére ígérték, a már csaknem kész autó karosszériáját újra kellett tervezni, mivel az állítólag a Stilóhoz hasonlóan túl konzervatívra, fantáziátlanra sikerült. A tervek újrarajzolására Frank Stephensont kérték fel, aki például a Ferrari F430 és 612 Scaglietti, illetve a Maserati MC12 típusokkal korábban már bizonyította tehetségét, és aki 2005 májusára el is készült az új formatervvel. Ezután az autó fejlesztését, a gyártás megszervezését és irányítását a Centro Stile Fiattal együttműködve a kanadai-osztrák Magna Steyr végezte, a legnagyobb olyan járműgyártó a világon, amely kizárólag más cégek számára készít autókat bérmunkában (azaz saját típusai nincsenek).
Mivel ekkor már a Stilóra épülő műszaki alapok nagyjából készen voltak (2003 óta folytak az előkészületek), nem kellett sokat várni az első fantomképekre, amelyek 2006 tavaszán kezdtek feltűnni az interneten az autós hírportálokon és a nyomtatott magazinok oldalain.
A Fiat azonban talpon maradt, annak ellenére, hogy a General Motors (GM) 2005-ben felbontotta stratégiai együttműködési megállapodásukat, amelyet egy 2000-ben végrehajtott részvénycsere hozott létre. Az Opel Corsával közösen fejlesztett Grande Punto sikere a szintén GM-alapokon nyugvó új Croma és az új Panda eladásaival együtt a 2002 óta tartó mélyrepülés után újra növekedési pályára állította a torinói céget.
A Stilo viszont továbbra is az előzetes várakozásoktól jóval elmaradva teljesített a piacon. A leváltására hivatott új modellről 2005 nyarán kezdtek megjelenni az első hírek az autós sajtóban, amelyek alapján kiderült, hogy bár a forgalmazás megkezdését 2007 elejére ígérték, a már csaknem kész autó karosszériáját újra kellett tervezni, mivel az állítólag a Stilóhoz hasonlóan túl konzervatívra, fantáziátlanra sikerült. A tervek újrarajzolására Frank Stephensont kérték fel, aki például a Ferrari F430 és 612 Scaglietti, illetve a Maserati MC12 típusokkal korábban már bizonyította tehetségét, és aki 2005 májusára el is készült az új formatervvel. Ezután az autó fejlesztését, a gyártás megszervezését és irányítását a Centro Stile Fiattal együttműködve a kanadai-osztrák Magna Steyr végezte, a legnagyobb olyan járműgyártó a világon, amely kizárólag más cégek számára készít autókat bérmunkában (azaz saját típusai nincsenek).
Mivel ekkor már a Stilóra épülő műszaki alapok nagyjából készen voltak (2003 óta folytak az előkészületek), nem kellett sokat várni az első fantomképekre, amelyek 2006 tavaszán kezdtek feltűnni az interneten az autós hírportálokon és a nyomtatott magazinok oldalain.
Bár ezek utólag meglehetősen kezdetlegesnek bizonyultak, az már ekkor szinte köztudottá vált, hogy az új motorok között az 1.4 literes benzines egység turbófeltöltéses változatai fognak szerepelni, és pletykák keringtek egy 1.6-os Multijet dízelmotorról is, a Stilóban is szolgáló 1.9 literes mellett. A sajtó tudni vélte továbbá, hogy a sikeresnek egyáltalán nem nevezhető Stilo nevet a gyár sutba dobja, és egy korábbi, ismert és bevált elnevezéshez, a Bravóhoz tér majd vissza. Így nem okozott különösebb meglepetést Luca De Meo, a Fiat márkaigazgatójának 2006 júniusában tett hivatalos bejelentése, ami után már tényként lehetett kezelni, hogy a Ritmo, a Tipo, a Bravo/Brava és a Stilo után az új alsó-középkategóriás modell ismét a Bravo nevet fogja viselni.
Továbbra sem volt azonban megbízható információ az autó külső megjelenéséről, amiről számos találgatás után, 2006 augusztusában jelent meg két nem hivatalos fotó. Ezek állítólag Progetto (projekt) 198 fejlesztési kódnéven az autó 1:1 méretarányú makettjét ábrázolták, amely a vásárlóközönség reakciójának szondázására készült.
Ennek ellenére 2006 októberében, a Párizsi Autószalonon a várt bemutató helyett csak két gyárinak mondott rajz bukkant fel, amelyeket akkor csupán néhány szerencsés befektető láthatott.
Pár nappal később azonban torinó utcáin feltűntek az első, az erős álcázás miatt a végleges formát még csak sejtető tesztautók is.
A hónap végére pedig már a gyár is úgy gondolta, hogy ideje kielégíteni a kíváncsi újságírók és potenciális vásárlók információéhségét, és közzétettek néhány hivatalos fotót és adatot az új Bravóról. Ugyanekkor jelentették be, hogy a típussal együtt új Fiat embléma is érkezik, amellyel a korábban már használt, bordó pajzson fekvő Fiat felirathoz térnek vissza.
A fotókon végre mindenki megcsodálhatta a Stilo szögletességét feledtető lágy vonalú karosszériát, amely elölről a Maseratitól ismét kölcsönvett orral kétségkívül a Grande Punto, hátulról viszont határozottan a régi Bravo továbbgondolása. Szintén az ős öröksége a meredeken emelkedő, a hátsó kerék felett erőteljes domborításban végződő övvonal, az utastér öt ajtaja viszont a Bravát idézi.
Fény derült a teljes induló motorválasztékra is, amely a más modellekből már ismert 1.4 16V benzines 90 lóerős szívó, és 120 illetve 150 lóerős, T-Jet névre keresztelt turbófeltöltős változataiból, valamint a szintén 120 (8V) és 150 (16V) lóerőt teljesítő 1.9 Multijet dízel erőforrásokból állt.
Ezek után lencsevégre kapták még az egyik tesztautót 2006 decemberében, miközben utolsó próbakilométereit teljesítette Dél-Afrikában.
Ezek után lencsevégre kapták még az egyik tesztautót 2006 decemberében, miközben utolsó próbakilométereit teljesítette Dél-Afrikában.
Az új Fiat Bravót (Ausztráliában, ahol a Mazda egyik modellje használja a Bravo nevet, Ritmo néven jelent meg) végül az eredeti terveknek megfelelően, 2007. január 29-én mutatták be hivatalosan a nemzetközi sajtónak Rómában. Luca De Meo elmondása szerint a Piedimonte S. Germanói gyárban készülő autóból közel 60 országban évente 120 ezer darab értékesítését célozták meg. A távolabbi tervekben szerepelt még egy 200 lóerős 1.8-as turbós benzinmotor, és a kombi (SW) kivitel is, amelyek hivatalos információk szerint 2010-ben érkeztek volna, de ezek végül nem valósultak meg (az 1.8-as turbómotor elkészült ugyan, de nem a Bravo, hanem az Alfa Romeo 159-es kapta, 1750 TBi néven). Szintén csak pletykaszinten volt szó egy cabrióról és egy Bravo alapú crossoverről is. A háromajtós változat későbbi megjelentetéséről szóló híreket viszont kezdettől fogva cáfolták a Fiatnál.
Az új Bravo forgalmazása Magyarországon 2007. május 1-jén indult. Bemutatásakor kétféle benzines (1.4 16V 90 LE, 1.4 T-Jet Turbo 150 LE) és kétféle dízel (1.9 Multijet 120 és 150 LE) motorral, három (Active, Dynamic, Sport) felszereltségi fokozatban lehetett megrendelni.
A bevezetéskori alapárak (bruttó, regisztrációs adóval növelt összegek):
1.4 16V 90 LE Active: 3.590.000 Ft
1.4 16V 90 LE Dynamic: 3.790.000 Ft
1.4 T-Jet 150 LE Dynamic: 4.390.000 Ft
1.4 T-Jet 150 LE Sport: 4.790.000 Ft
1.9 Mjet 120 LE Dynamic: 4.890.000 Ft
1.9 Mjet 150 LE Dynamic: 5.190.000 Ft
1.9 Mjet 150 LE Sport: 5.590.000 Ft
2008 februárjától itthon is elérhetővé vált a gyengébbik 1.4 T-Jet motor 120 lóerővel, valamint megérkezett a vadonatúj 1.6-os Multijet is, 105 és 120 lóerős teljesítménnyel (maximális nyomaték: 290, illetve 300 Nm). Utóbbi a 120 lóerős 1.9 Multijetet váltotta, amit ezzel ki is vezettek a kínálatból.
(Az 1.6 Multijet motort bizonyos országok piacain, igazodva a teljesítményadó-fizetési kötelezettség sávjaihoz, 90 lóerős változatban is bevezették.)
A 2008 júniusi árlista:
1.4 16V 90 LE Active: 3.650.000 Ft
1.4 16V 90 LE Dynamic: 3.850.000 Ft
1.4 16V 120 LE Active: 4.000.000 Ft
1.4 16V 120 LE Dynamic: 4.200.000 Ft
1.4 T-Jet 150 LE Dynamic: 4.450.000 Ft
1.4 T-Jet 150 LE Sport: 4.850.000 Ft
1.6 Mjet 105 LE Active: 4.500.000 Ft
1.6 Mjet 105 LE Dynamic: 4.700.000 Ft
1.6 Mjet 120 LE Dynamic: 4.850.000 Ft
1.9 Mjet 150 LE Dynamic: 5.200.000 Ft
1.9 Mjet 150 LE Sport: 5.600.000 Ft
2008 novemberében egyes piacokon (a magyarországi akkor még nem tartozott ezek közé) egy újabb dízelmotor jelent meg, a 2.0 Multijet. Jellemző adatai impresszívek: 165 lóerő és 360 Nm maximális nyomaték. Ezt az erőforrást, hasonlóan az 1.6 Multijethez, már felkészítették az Euro 5-ös környezetvédelmi előírások teljesítésére is.
Viszonylag korán, a bemutató után alig 3 évvel, 2010 januárjában jelentették be a Bravo első ráncfelvarrását. A facelift során a tervezők nem nyúltak érdemben a piac által kedvelt formákhoz, csak néhány apróságon változtattak. Új külső és belső színek jelentek meg, a szériafelszereltség részévé váltak a karosszériához illő fényezett tükörházak és külső kilincsek, valamint változtak a kárpitanyagok is. A legszembetűnőbb módosítás a fényszórók belső kialakitásának minimális finomítása volt.
Az új Bravo forgalmazása Magyarországon 2007. május 1-jén indult. Bemutatásakor kétféle benzines (1.4 16V 90 LE, 1.4 T-Jet Turbo 150 LE) és kétféle dízel (1.9 Multijet 120 és 150 LE) motorral, három (Active, Dynamic, Sport) felszereltségi fokozatban lehetett megrendelni.
A bevezetéskori alapárak (bruttó, regisztrációs adóval növelt összegek):
1.4 16V 90 LE Active: 3.590.000 Ft
1.4 16V 90 LE Dynamic: 3.790.000 Ft
1.4 T-Jet 150 LE Dynamic: 4.390.000 Ft
1.4 T-Jet 150 LE Sport: 4.790.000 Ft
1.9 Mjet 120 LE Dynamic: 4.890.000 Ft
1.9 Mjet 150 LE Dynamic: 5.190.000 Ft
1.9 Mjet 150 LE Sport: 5.590.000 Ft
2008 februárjától itthon is elérhetővé vált a gyengébbik 1.4 T-Jet motor 120 lóerővel, valamint megérkezett a vadonatúj 1.6-os Multijet is, 105 és 120 lóerős teljesítménnyel (maximális nyomaték: 290, illetve 300 Nm). Utóbbi a 120 lóerős 1.9 Multijetet váltotta, amit ezzel ki is vezettek a kínálatból.
(Az 1.6 Multijet motort bizonyos országok piacain, igazodva a teljesítményadó-fizetési kötelezettség sávjaihoz, 90 lóerős változatban is bevezették.)
A 2008 júniusi árlista:
1.4 16V 90 LE Active: 3.650.000 Ft
1.4 16V 90 LE Dynamic: 3.850.000 Ft
1.4 16V 120 LE Active: 4.000.000 Ft
1.4 16V 120 LE Dynamic: 4.200.000 Ft
1.4 T-Jet 150 LE Dynamic: 4.450.000 Ft
1.4 T-Jet 150 LE Sport: 4.850.000 Ft
1.6 Mjet 105 LE Active: 4.500.000 Ft
1.6 Mjet 105 LE Dynamic: 4.700.000 Ft
1.6 Mjet 120 LE Dynamic: 4.850.000 Ft
1.9 Mjet 150 LE Dynamic: 5.200.000 Ft
1.9 Mjet 150 LE Sport: 5.600.000 Ft
2008 novemberében egyes piacokon (a magyarországi akkor még nem tartozott ezek közé) egy újabb dízelmotor jelent meg, a 2.0 Multijet. Jellemző adatai impresszívek: 165 lóerő és 360 Nm maximális nyomaték. Ezt az erőforrást, hasonlóan az 1.6 Multijethez, már felkészítették az Euro 5-ös környezetvédelmi előírások teljesítésére is.
Viszonylag korán, a bemutató után alig 3 évvel, 2010 januárjában jelentették be a Bravo első ráncfelvarrását. A facelift során a tervezők nem nyúltak érdemben a piac által kedvelt formákhoz, csak néhány apróságon változtattak. Új külső és belső színek jelentek meg, a szériafelszereltség részévé váltak a karosszériához illő fényezett tükörházak és külső kilincsek, valamint változtak a kárpitanyagok is. A legszembetűnőbb módosítás a fényszórók belső kialakitásának minimális finomítása volt.
2011 tavaszától a magyarországi motorválasztékban megjelent a 2.0 Multijet motor, amellyel egyidőben eltűnt a palettáról a régi 1.9 Multijet 150 lóerős változata is. Szintén új a Fiat által kifejlesztett speciális szívószelep-vezérlési technológiát használó 1.4 Multiair Turbo (140 LE), amely a 150 lóerős T-Jet-et váltotta a kínálatban. Mindkét motorhoz Sport felszereltségí szint társult. Az 1.6 Multijet 120 pedig rendelhetővé vált Dualogic MTA (Manual Transmission Automated) elektronikus vezérlésű mechanikus sebességváltóval. A belépő felszereltségi szint az Actual lett, amelyet az Active-tól csak a légkondicionáló berendezés hiánya különböztet meg.
A 2011 júniusi árlista:
1.4 16V 90 LE Actual: 3.990.000 Ft
1.4 16V 90 LE Active: 4.190.000 Ft
1.4 16V 90 LE Dynamic: 4.410.000 Ft
1.4 T-Jet 120 LE Dynamic: 4.780.000 Ft
1.4 Multiair Turbo 140 LE Sport: 5.540.000 Ft
1.6 Mjet 105 LE Dynamic: 5.250.000 Ft
1.6 Mjet 120 LE Dynamic: 5 380 000 Ft
1.6 Mjet 120 LE Dynamic MTA: 5.630.000 Ft
2.0 Mjet 165 LE Sport: 6.510.000 Ft
© 2011 Öcsy
A 2011 júniusi árlista:
1.4 16V 90 LE Actual: 3.990.000 Ft
1.4 16V 90 LE Active: 4.190.000 Ft
1.4 16V 90 LE Dynamic: 4.410.000 Ft
1.4 T-Jet 120 LE Dynamic: 4.780.000 Ft
1.4 Multiair Turbo 140 LE Sport: 5.540.000 Ft
1.6 Mjet 105 LE Dynamic: 5.250.000 Ft
1.6 Mjet 120 LE Dynamic: 5 380 000 Ft
1.6 Mjet 120 LE Dynamic MTA: 5.630.000 Ft
2.0 Mjet 165 LE Sport: 6.510.000 Ft
© 2011 Öcsy